Mitrovits Miklós: Tiltott kapcsolat. A magyar–lengyel ellenzéki együttműködés 1976–1989. Budapest, Jaffa Kiadó, 2020 (308 oldal)
„Polak–węgier dwa bratanki” – énekelte 1981-ben a magyar újhullámos Kontroll Csoport zenekar. Nem véletlenül. A Kádár-korszak politikai és kulturális ellenzékére a legjelentősebb külső hatást a lengyelországi események gyakorolták. Lengyelország volt a viszonyítási pont. A magyar ellenzék csodálva tekintett a bátor lengyelekre. Egyesek csupán passzívan szemlélték a Visztula-mentén történteket, mások egyértelműen tapasztalatot igyekeztek szerezni és tudatosan építették ki kapcsolataikat a lengyel ellenzékkel. Ugyanakkor mindmáig nagyon keveset tudunk arról, hogy milyen volt a magyar–lengyel kapcsolatok ezen féllegális vagy illegális formája. Milyen hatást gyakorolt Lengyelország Magyarországra? Milyen volt a lengyel ellenzéki csoportok, az 1980-ban megszülető Szolidaritás mozgalom magyarországi recepciója? Milyen tapasztalatokkal gazdagították a magyarok tevékenységét a lengyelek? Milyen közvetítőcsatornák működtek? Mi érdekelte elsősorban a magyarokat Lengyelországból, és mi érdekelte a lengyeleket Magyarországról? Mennyire volt kölcsönös a viszonyrendszer? Milyen szolidaritási, politikai és ellenállási formákat inspirált a lengyel kapcsolat? S végül, mi volt a hatalom reakciója? Hogyan igyekezett a párt és az állambiztonság fellépni a szerveződő magyar ellenzékkel szemben, s miképpen próbálták a propaganda eszközeivel lejáratni a lengyel Szolidaritást?
E könyv a fellelhető dokumentumok, a korabeli magyar és lengyel szamizdat kiadványok és az egykori aktív résztvevőkkel készített interjúk segítségével igyekszik válaszokat adni a fenti kérdésekre. Végső soron pedig új megvilágításba helyezi a magyar ellenzék történetét, és segíti a rendszerváltás folyamatának jobb megértését.
A könyv főbb témái
- A magyar és a lengyel ellenzékiek első kapcsolatfelvételére 1976-ban Párizsban került sor, ahol az 1956-os magyar és lengyel események huszadik évfordulójára konferenciát szerveztek. Adam Michnik a lengyel ellenzék egyik vezető alakja ekkor fogalmazta meg az új evolucionizmus programját, amely iránytűként szolgált a rendszert megdönteni szándékozók számára.
- A magyar demokratikus ellenzék 1978-ban lengyel mintára szervezett illegális szabadegyetemeket, amelyeken a lengyel események megvitatására nagy hangsúlyt fektettek. Szilágyi Sándor az előadások főszervezője harmadmagával részt vett a gdański hajógyárban folyó sztrájkokban, a Szolidaritás szakszervezet születésénél.
- Az első magyar szamizdatlapok a lengyel Szolidaritás működése idején jelentek meg, s többnyire a lengyelországi fejleményekkel foglalkoztak. 1981 végén Demszky Gábor lengyel mintára alapította meg az AB Független Kiadót, amely az első független kiadó volt Magyarországon.
- Az ún. „népi mozgalom” első számú embere, Csoóri Sándor 1981 nyarán részt vett Krakkóban egy nagygyűlésen, amelyen Lech Wałęsa szónokolt. Csoóri társaival együtt egy kérdést tettek fel a magyar forradalomról, amely beolvasása hatalmas üdvrivalgást váltott ki a tömegben. Csoóri versben örökítette meg élményeit.
- A magyarországi SZETA 1981 nyarán hátrányos helyzetű lengyel gyerekeket látott vendégül a balatoni Kékkúton. A gyerekek nyaralását a rendőrség folyamatosan zaklatta, majd „örökre” kitiltották az országból Wojciech Maziarski magyar szakos lengyel diákot, aki tolmácsként segédkezett. 1982-ben újabb táboroztatást szerveztek, ám a magyar hatóságok azt megakadályozták. Ennek ellenére egy vasúti kocsi mennyiségű adományt sikerült kijuttatni a lengyelek számára.
- A lengyelországi hadiállapot új helyzetet teremtett a magyar ellenzék számára is. Ennek hatására indult el az első komoly vita itthon is a rendszer jövőjéről a Beszélő című szamizdatlap hasábjain.
- 1982. augusztus 30-án a lengyel Szolidaritás megalakulásának második évfordulóján demonstrációt szerveztek a Bem-szobornál. A szervezőket letartóztatták, a lengyelhez szóló felhívást nem tudták felolvasni. A jelenlévő Pákh Tibor rögtönzött beszédében imára hívta a jelenlévőket, hogy ezzel is kiszűrje a titkosügynököket, aki biztosan nem imádkoztak.
- 1986 júniusában ünnepélyes keretek között adták át Wacław Felczak professzornak a 70. születésnapjára készült emlékkötetet, amelybe Kiss Gy. Csaba és Kovács István szerkesztők mellett Csoóri Sándor és Göncz Árpád is írt egy-egy esszét. Egy évvel később a Bethlen Gábor Alapítvány a lengyel Zbigniew Herbertnek ítélte oda az alapítvány díját. A laudációt Csoóri Sándor tartotta.
- 1986 októberében a Varsó melletti Podkowa Leśnában felavatták az 1956-os magyar forradalom áldozataira emlékező első emléktáblát a szocialista táborban. Lengyelországban országszerte megemlékeztek a magyar eseményekről, tucatnyi szamizdat kiadvány jelent meg róla, plakátokat és bélyegeket is készítettek a forradalomra emlékezve.
- 1987-ben Keszthelyi Zsolt lengyelországi élményei hatására tagadta meg a kötelező sorkatonai szolgálatot, ami miatt börtönbüntetésre ítélték. Lengyelországban nagy szolidaritási akció kezdődött kiszabadítása érdekében. Ősszel Bydgoszczban éhségsztrájkkal tiltakoztak Keszthelyi bebörtönzése ellen.
- 1987-ben a Bibó István Szakkollégium több diákja, köztük Orbán Viktor és Kövér László több lengyelországi utat tett. Előbb részt vettek Gdańskban II. János Pál pápa zarándoklatán, ahol vendéglátóikat a rendőrség letartóztatta. Később pedig jelen voltak Varsóban egy ellenzéki leszerelési konferencián, amely folytatását Budapesten is megrendezték.
- 1989 februárjában Podkowa Leśnában alakult meg a Lengyel–Magyar Szolidaritás, amely saját kétnyelvű lapot indított és számos akciót szervezett. A tagok részt vettek egymás nemzeti ünnepein és támogatták egymást a rendszerváltás időszakában.
- A rendszerváltás évében a Magyar Demokrata Fórum országos gyűlésein, Nagy Imre újra temetésén és az első legális október 23-i megemlékezésen is részt vettek a lengyelek. A magyar ellenzék pedig élénken figyelte a megindult lengyel kerekasztal tárgyalásokat és igyekezett tanulni belőle.
Teljes tartalomjegyzék ide kattintva elérhető.
A könyv megrendelhető: https://jaffa.hu/tiltott-kapcsolat-1415
Mitrovits Miklós (1978) történész, polonista. A BTK és az NKE EJKK KEKI tudományos főmunkatársa. Fő kutatási területe a második világháború utáni Közép-Európa és a magyar–lengyel kapcsolatok története. Legjelentősebb tudományos művei: A remény hónapjai… A lengyel Szolidaritás és a szovjet politika, 1980–1981 (2010); Lengyel, magyar, két jó barát. A magyar–lengyel kapcsolatok dokumentumai, 1957–1987 (2014). Tevékenységéért 2014-ben megkapta a Lengyel Köztársaság Érdemrend Lovagkeresztjét.