Közép-Európai Horizontok

Legfrissebb szám

1. évfolyam, 2. szám (2020)

A lengyel-bolsevik háború

  Megjelent: 2020. szeptember 1.

Ajánló

A lengyel-szovjet háború

Tanulmányok

Mirosław Szumiło

A lengyel–ukrán szövetség 1920-ban

1920. április 22-én, Varsóban került aláírásra a Lengyel Köztársaság és az Ukrán Népköztársaság között az az egyezmény, amely „Piłsudski–Petljura szövetség” néven vonult be a történelembe. Összekapcsolt két államot, amelyek a saját függetlenségük megtartásáért harcoltak a keletről jövő közös ellenség támadásával szemben. A szerződés közvetlen célja Józef Piłsudski nagyívű terveinek megvalósítása volt, de mindenekelőtt a közös harc a bolsevik Oroszország ellen, amely a forradalom európai exportjára törekedett.

Bedők Péter

Egyesülés helyett nyílt konfliktus: lengyel–litván kapcsolatok 1918 és 1921 között

Litvániának a modern nemzetépítés folyamatában visszalépést jelentett volna a nehezen megszerzett függetlenség kikiáltása után föderációba lépnie a nála sokkal nagyobb erőt képviselő Lengyelországgal, nem beszélve arról, hogy a korábbiakban a litván nemzeti mozgalom jelentős részben épp a lengyelekkel szemben határozta meg önmagát. 1918 és 1921 között a Wilno/Vilnius megszerzéséért folytatott lengyel–litván konfliktusba a szovjet fél is többször bele próbált szólni, ekkor még sikertelenül.

Mitrovits Miklós

Magyar–lengyel diplomácia a lengyel–bolsevik háború idején

Az első világháború végén összeomlott az addigi közép-európai status quo, a felbomló birodalmak helyén új, független államok jöttek létre. Ezzel egyidőben keletről új veszély jelentkezett a bolsevik rendszer képében. Az 1919-ben kirobbant lengyel–bolsevik háború Lengyelország létét fenyegette. Jelen írás a háború utáni magyar–lengyel kapcsolatokat mutatja be a diplomáciai kapcsolatfelvételtől a háborúban nyújtott magyar segítségen át a rigai béke megkötéséig. Az 1919–1920-as évek eseményeinek végkifejlete egy bő évtizedre meghatározta a két állam viszonyát.

Nézőpontok

Hatos Pál, Mitrovits Miklós, Bedők Péter, Baki Attila, Szeghy-Gayer Veronika, Zahorán Csaba, Lukács B. György, Balogh Róbert

Hetvenöt éve ért véget a második világháború – Emlékezetpolitikai körkép Közép-Európából

Nyugat-Európában 2020. május 8-án, a Szovjetunió legtöbb utódállamában május 9-én ünneplik a második világháború végét. Európában legyőzték a náci Németországot, felszabadították a koncentrációs táborokat, és a győztesek egy új világrendet hoztak létre. Hetvenöt év telt el, de Kelet- és Közép-Európában még ma sem egyöntetű az események megítélése. Ennek oka, hogy a régió szinte azonnal szovjet uralom alá ke-rült. Lehet-e ünnepelni a felszabadulást, ha az azonnal egy újabb megszállásba torkol-lott? Másfelől, a régióban nem mindenki érezte magát vesztesnek, tegyük hozzá joggal, ám a győzelem katarzisát e társadalmak nem élhették át. Végül pedig tekintsünk egy kicsit ki szűkebb régióinkból, és nézzük meg, hogyan emlékeznek a háborúra Indiában. Az NKE EJKK Közép-Európa Kutatóintézet munkatársai és ösztöndíjasai körképe a háború befejezésének 75. évfordulóján.

Zahorán Csaba

Volt egyszer egy Trianon-obeliszk. Eltávolították a tíz éve emelt révkomáromi szlovák Trianon-emlékművet

2020. április 16-án csendben, már-már észrevétlenül tűnt el Révkomárom (Ko-márno) egyik legellentmondásosabb köztéri emlékműve, a szlovák–magyar ha-táron emelt Trianon-oszlop. Különösen annak fényében fura ez az érdektelen-ség, hogy milyen nagy figyelmet kapott az emlékmű 2010. június 4-i felavatása. A fekete obeliszk így még a tizedik évét sem érhette meg ezen a helyen, holott egy jelentős történelmi esemény szlovák nemzeti narratíváját testesítette meg.

Lukács B. György

Negyven éve temették el Josip Broz Titót, a szocialista Jugoszlávia első számú vezetőjét

A jugoszláv utódállamok közvéleményeit máig megosztó Tito elnök temetésére a világ számos befolyásos vezetője érkezett Belgrádba, kétségtelenül bizonyítva, hogy a Szovjet-unióval szembeszálló, az el nem kötelezett mozgalom alapítójaként ismert kommunista vezetőt keleten és nyugaton is milyen nagy tekintély övezte.

Recenzió

Baki Attila

Jozef Tiso és a szlovák holokauszt

Josef Tiso (1887-1947) a 20. század egyik legvitatottabb szlovák közéleti személyisége. Katolikus pap, a Szlovák Néppárt politikusa, majd 1939 és 1945 között az első Szlovák Köztársaság államfője volt. Regnálása alatt ment végbe a szlovákiai holokauszt, a háború után pedig kivégezték. Értékelése máig megosztja a szlovák társadalmat és a kutatókat. Éppen ezért érdekes Andrzej Krawczyk, egy lengyel diplomata és történész könyve Tisóról és az ő Szlovákiájáról. Baki Attila ismertetője.

Institute of Central European Studies
Ludovika University of Public Services
Budapest

© 2020-2025 CENTRAL EUROPEAN HORIZONS

Pin It on Pinterest

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás